Szinte minden kultúrában találunk hol gyengébb, hol nyomatékosabb utalásokat egy bizonyos harmadik szem

létére.Őseink bizonnyal sejthettek valamit. Gondoljunk csak a hindu hitvilágra, ahol igazán nyomatékos az

utalás. A vallás jelképe a Pottu-nak nevezett, homlok közepére különféle színekkel festett pont. Egy indiai

barátomnál próbáltam tájékozódni a témában. Mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy a közhiedelemmel

ellentétben a festett pont színének semmi jelentősége. Csupán attól függ, éppen milyen színű festék volt

kéznél, valamint azt, hogy illetik még Bindi, Tika, vagy Tilkam nevekkel. Sok indiai ma már nem tudván

eredeti jelentését, mely a meditációval aktivizálható harmadik szem létezésére utal, csupán divatból viseli.

A tibeti mitológiában is megjelenik a titokzatos harmadik szem. Ott egyenesen Shíva istenséghez köthető.

A legenda szerint az ő homlokán jelent meg először egy lángoló szem, amikor meditáció közben felesége

egy fekete selyemkendővel eltakarta Shíva szemei elől a látható világot. Így az érzéken túli érzékelését használta.

De az egyiptomi kultúrában is félreérthetetlen nyomaira bukkanhatunk a harmadik szem ábrázolásának.

Tekintsük csak meg a különféle fáraó ábrázolásokat, ahol a fejdíszről a homlok közepéig lelógó kígyó képében

jelenik meg a mindent látó szem.

A harmadik szem létét anatómiai és régészeti bizonyítékok egyaránt alátámasztják. Számos ősmaradvány,

emlősök és halak koponyája tetején megtalálható ugyanis e titokzatos szerv nyoma, mely a földtörténeti idő

előrehaladtával fokozatosan eltűnt, belemerült az agyba.

De mi is ez a titokzatos harmadik szem?

A harmadik szem, tobozmirigy vagy toboztest, gl. pinealis s. epiphysis cerebri, barnásvörös színű, tömör

szerkezetű, kicsi szerv, amely a harmadik agyvelőkamra tetején, a köztiagyvelő hátulsó végén, az ikertelepek

fölött helyeződik, azok elülső dombjai közé fekszik bele. A köztiagyvelőhöz két nyél, "habenula" köti. Alapjába

a III. agyvelőkamra öblösödik be recessus pinealis formájában; teste kerek, caudalisan irányuló csúcsa tompa.

A melatonin termeléséért felelős. A melatonin egy 1958-ban izolált hormon, mely a triptofán nevű aminosavból

alakul ki a szervezetben. A tobozmirigy valamilyen furcsa kapcsolatot tart fenn a külvilággal, mivel a szervezet

melatonin szintje napi ciklusosságot mutat, igazából csak sötétben termelődik. A mirigy által kiválasztott melatonin

szabályoz számos biológiai ciklust. Így például a peteérést, az alvás és ébrenlét ciklusosságát, állatoknál ez indítja

be az évszakos bundaváltást, a téli álom kezdetét, párzási ciklust és bár kísérletileg nem bizonyított, de az emberi

szexualitás vezérléséért is felelős lehet. Az emberiség melatoninszíntjének valamiféle globális felborulása lehet a

következménye korunk szexuális szabadosságának és a különféle szexuális aberrációk térhódításának is.

Egy majd’ mindenki által ismert példa a hormon működésére az úgynevezett „jet lag” jelenség, ami akkor lép

fel, amikor időzónákon át utazunk repülőgéppel, ezzel becsapva tobozmirigyünket, melynek felborul a melatonin

termelése, megzavarva belső, biológiai óránk működését. Ez pedig szinte elviselhetetlen fáradsággal,

émelygéssel, hányingerrel jár, ami csak napok elteltével szűnik meg teljesen. Meglepő fejlemény, hogy egy

magyar kutatócsoport előrehaladott kísérleteket folytat háziszárnyasok tobozmirigyével, mellyel génszínten

szeretnének cirkadián órát vezérelni. Az is tény, hogy a kor előrehaladtával a tobozmirigy működésének

hatékonysága csökken. Minden bizonnyal ez a tény is hozzájárul pl. az időskori alvászavarokhoz.

Dr. Rick Strassmann, a California Egyetem pszichiátere részletes kísérleteket folytatott a tobozmirigy által

kiválasztott vegyületekkel. Kimutatta, hogy e mirigy felelős egy erősen hallucinogén vegyület, a DMT

(dimetiltriptamin) kiválasztásáért. Azt hiszem, ha ezt a vegyületet nem az emberi szervezet termelné, a

kormányok már rég betiltották volna. Ez a vegyület számos növényben is megtalálható, így a dél-amerikai

ayahuasca-cserjében is, melyet az ott élő törzsi sámánok előszeretettel használnak spirituális élmények

előidézésére. Nem kell azonban Dél-Amerikáig mennünk, elég a hazai réteken kicsit keresgélni, hogy

megtaláljuk a DMT forrását, a pántlikafű személyében. A növényi DMT-k annyiban különböznek a tobozmirigy

által előállítottól, hogy tartalmaznak egy bizonyos MAO blokkolót. Ez a blokkoló a szervezet kémiai

immunrendszerét kapcsolja ki. Az összes szervezetbe jutó kémiai méreg ezen akad fenn. A különböző népek

törzsi sámánjai e növényi DMT-kkel ezt az immunreakciót blokkolják időlegesen, hogy a vegyület beépülhessen

az idegpályákba. (Óvatosan kell azonban ilyenkor bánni a szervezettel, mert blokkolt MAO mellett egy nem

megfelelően tárolt somlói galuska elfogyasztása is halálos lehet.) A törzsi sámánok ilyenkor váltanak dimenziót,

hagyják el a testüket, lépnek át más tudatszintre, ahol a földi értelem és értékrend megszűnik. Ebben az

állapotban nincs lehetetlen. Álljon itt egy magyar fórumról, magyar fórumozótól kiollózott beszámoló, aki

kipróbálta a növényi DMT hatását és egy videó, ami egy DMT-kísérlet alanyának beszámolója alapján készítettek:

„Kétnapos koplalás, panellakás, teljes sötétség és csend.

Először a "harmalát" ittam meg, azután pedig a "mimosat" kezdtem el legyűrni a torkomon, de annyira üres

volt a szervezetem, hogy már a fél adag elfogyasztása után elkezdett hatni a főzet.

Teljesen elzsibbadtam, a szemeim alig tudtam nyitva tartani, hanyatt feküdtem az ágyon és már jöttek

is a kígyózó, forgó csúszó alakok. Ezután megijedtem, a víziók eltűntek, erős szívdobogás kezdődött.

Azt gyorsan leállítottam, megnyugtattam magam, de a félelem nem múlt el. Úgy éreztem, ha nem lélegzek

akaratlagosan és elengedem magam, akkor lehet, hogy fel sem ébredek többé. Közben gondoltam, hogy

akár el is engedhetném magam, de nem mertem, mondom ez az első alkalom, most inkább nem. Akkora

félelem volt bennem, hogy végig könyörögtem a vigyázómnak, hogy beszéljen hozzám megnyugtató hangon

és mondja, hogy hamarosan vége lesz. Kint voltam az időtlen végtelen sötétségben. Az összes szerzett

tudásom pengeélesen értettem és sokkal nagyobb volt a relevanciája mindennek. Mintha mindenre csak

most jöttem volna rá, mintha újra kéne tanulnom mindent. Emellett ráeszméltem, hogy túlságosan elzártam

magam az emberektől. Egy igazi haldoklás volt. Pár nappal később otthon bográcsoztunk édesapámmal a

rádióban meg a gyönyörű Cat Stevens szám szólt Lady DArbanville és egy olyan óriási boldogság töltött el,

hogy sírva fakadtam. Aznap írtam ki ide ( a fórumra)  a köszönetemet.”

 

 

 

Strassmann professzor állítja, hogy a tobozmirigy nem más, mint egy metafizikai szem. Önkéntesekkel

 

 

végzett, szigorúan ellenőrzött kísérletekre hivatkozva állítja, hogy aktiválásával olyan dolgokat

láthatunk, amelyek a valódi szemekkel soha nem válnak láthatóvá. Rajta keresztül az ember tudata

képes elhagyni a testet, és utazásokat folytatni más dimenziókba. A DMT kísérletekben résztvevő

személyek szinte mind ugyanolyan jellegű élményekről meséltek ( szándékosan nem írtam

hallucinációt, vagy látomást, mert itt minden bizonnyal egy valódi másik dimenzióból, vagy a kollektív

tudatból, Mátrixból elragadott élményekről van szó.  In Lak’ech). Merem ezt azért írni ilyen

határozottan, mert a triptamin-vegyületek ( DMT, DET) oly módon működnek, hogy beépülnek a

szerotonin helyére, vagyis az idegpályákba. Tehát nem a klasszikus értelemben vett hallucinogén

anyagként funkcionálnak, hanem valódi tudat és érzékszerv-módosítók. Egyfajta kaput nyitnak.

Ahhoz hasonlatos ez, mint amikor sötétben bekapcsolunk egy infrakamerát. Nem árt tudni, hogy a

tobozmirigy a halál beállta előtt a megszokott mennyiségű melatonin több százszorosát választja ki

és juttatja a test keringésébe, ma még nem tudni mi célból (talán az adrenalin és az endorfin nevű

un. stresszhormonok késztethetik a fokozott termelődést). Különleges mélymeditatív

tudatállapotokban szintén mérhető a melatoninszínt rohamos és nagymértékű növekedése.  

Köztudott tény, hogy az ember harmadik szeme a születés után nem sokkal „lecsukódik”, ám

gyakorlással, különböző meditációs technikákkal tudatosan kinyithatóvá, állandóan nyitottá tehető,

esetleg a fentebb említett izolált növényi anyagokkal időszakosan kinyitható rövid időre. Ezek a

pár perces flash-ek olyan döbbenetes erejűek lehetnek, hogy ugyan a harmadik szem

becsukódik miután a gyorsan felszívódó növényi anyag pár perc alatt lebomlik a szervezetben,

de az élmény örökre megmarad, örökre megváltoztatja az ember életét, amolyan felismerés,

megvilágosodásként hatja át.Meggyőződésem mindazonáltal, hogy mivel a tobozmirigy közvetlenül

stimulálható fénnyel, különböző színekkel (pl. a koronacsakra lila színével), valamint jól behatárolt

hang és elektromágneses hullámok kombinációival, ezáltal nyitott állapotba is hozható. Ezzel

kapcsolatban saját kutatásokba és kísérletekbe kezdtem. A harmadik szem inaktívvá válásának

sok oka lehet. Ilyen például a szervezet bizonyos fluorid-vegyületekkel való minden indokot

nélkülöző, folyamatos, és egy életen át tartó bombázása. (De ez egy újabb cikk témája lesz

hamarosan.) Szintén gyanítható, hogy az Új Világrend (vagy nevezhetjük közkedveltebb nevén

akár Világkormánynak is) által fizetett HAARP projekt gigászi antennarendszerei által sugárzott

7,8 Hz-es modulált Schumann hullámok szintén blokkolhatják a tobozmirigy működését, ezáltal

a harmadik szem hatékonyságát, anélkül, hogy bármit sejtenénk. Gondoljunk csak a 60-as évek

reklámbotrányára, amikor is kiderült, hogy a mozifilmek szalagjába bevágtak egy-két kockányi

hamburger, vagy Coca-cola képet. Ezt ugyan az agy tudatosan nem fogta fel, az alatt a pár

ezredmásodperc alatt, míg az 1-2 kockányi reklám átsuhant a vásznon, de beépült a

tudatalattiba. A film végén a mozinézők hosszú sora kígyózott a büfénél. Bár később az e fajta

reklámozást etikátlansága okán betiltották, nem vagyok benne biztos, hogy nem alkalmazzák.

Nem utolsósorban jelentős mértékben járul hozzá a harmadik szem inaktivizálódásához annak

kihasználatlansága, érzékeinek elnyomása. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy a

kisgyermekek micsoda emóciókkal, számunkra, felnőttek számára furcsa képzelgésekkel

rendelkeznek. A gyermek a szülő apró rezgéséből is hihetetlen érzékkel tájékozódik az

eseményekről. Szinte minden gyermeknek, a kedves Olvasónak, és nekem is volt láthatatlan

gyermekkori barátom. A szülők ezt képzelgésnek tartják, és megpróbálják elnyomni a

gyermekben, attól való félelmükben, hogy ez valamiféle agyi, mentális fejlődési

rendellenesség előjele. De vajon tényleg erről volna szó? Nem lehet, hogy tényleg léteznek a láthatatlan barátok?

Ahogy írom ezt a cikket, egyre több kérdés fogalmazódik meg bennem.

René Descartes szerint a tobozmirigyet a „lélek trónusa”-ként emlegette valamikor a sötét

XVI. században. Kevesen tudjuk róla, hogy a matematikánál és a kapualjakban való vad

szeretkezéseknél csak egy dolog, a Glandula Pinealis, azaz a tobozmirigy érdekelte jobban.

Rengeteg emberi testet fel is boncolt, kutatva a parányi szerv titkát.

De a keleti misztikus tanok szerint is kapcsolatban áll a tobozmirigy a legfontosabb spirituális

központunkkal, a fejtető, vagy koronacsakrával, melynek szanszkrit elnevezése „sahasrara”,

jelentése pedig: „ezerszeres”. A tibeti lámakolostorokban gyakran végeztek egy hátborzongató

„műtétet”, melynek segítségével valamiféle szervi blokkot átvágtak, ezzel aktiválva a Harmadik

szemet. Erről olvashatunk egy megtörtént eseten alapuló könyv 85.-90. oldalán.

Címe: Harmadik szem, a Tibeti lámakolostorok titka. Csak erős idegzetűeknek ajánlva.

Talán sokkal több, mint véletlen egybeesés, hogy a magzat 49 napos korában jön létre a

tobozmirigy, nem különben pedig ekkorra alakul ki a születendő gyermek neme is!

Tibeti buddhista tanok úgy tartják, hogy a léleknek szintén 49 napra van szüksége, hogy leszülessen egy új testbe. Az egybeesés hátborzongató. Ezek figyelembevételével talán óvatos választ kaphatunk néhány óvatosan

feltett kérdésre:

-Vajon a fáraók agyát a mumifikáció során ezért távolították és égették el, míg az összes többi lágy szervet külön bebalzsamozták és a halott mellé helyezték?

-Talán ez a parányi szerv lehet a kapu, melyen át a lélek beköltözik, majd a halál pillanatában elhagyja a testet?